E menüpontban bemutatjuk a projektet, s tájékozódhat a beruházással kapcsolatos fontos információkról és annak eredményeiről.
Kedvezményezett neve:
Országos Vízügyi Főigazgatóság
Konzorciumi partner:
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe:
Velencei-tavi partfal komplex, fenntartható rehabilitációja
Szerződött támogatás összege:
13.996.501.042 Ft
Támogatás mértéke (%-ban): 100%
Projekt azonosító száma:
KEHOP-1.3.0-15-2016-00015
A partvédőművek nagy részének magassága és műszaki alkalmassága a korábban használatos, alacsonyabb vízszintekhez igazodnak. A partvédőművek és a mögöttes területek magasságának többsége már nem felel meg az érvényben lévő jogszabálynak, ezzel komoly vízelvezetési problémákat okozva a tó közvetlen parti sávjában. A korábban rossz technológiával és nem kellő minőségű anyaghasználattal épített, mára rossz állapotú partvédőművek találhatók a beruházás helyszínein. A tó körül az 1960-as és 1970-es években épült vasbeton szerkezetű partfalak sem környezeti, sem társadalmi-gazdasági szempontból nem felelnek már meg a kor követelményeinek. Többségük elavult, romló állagú és nem megfelelő magasságú. A jelenlegi partfal egyes szakaszain a partfal rekonstrukció szükségszerű annak érdekében, hogy a fenntartási munkálatok ellátása biztosítható legyen.
A feliszapolódott csatornákon a belső vízmozgások, öblítési lehetőségek nincsenek, vízcsere hiányában az iszap minősége romlik, a meglévő nádas-állomány károsodik. Az öblökben a feliszapolódás miatt minden tevékenység megszűnhet, a víz megközelíthetősége csökken, a turisztikai tevékenyég akadályozva lesz, az élővilág károsodhat.
A Velencei-tó északi részének vízgyűjtő területéről több kisebb vízfolyás is szállít vizet. A terület nagy része erózió által veszélyeztetett. A meredek domboldalak kertművelésbe vont területeiről és a szántóterületekről könnyebben lemosódik a termőréteg, ráadásul a parcellák kiosztásából adódóan a művelés iránya is az eróziónak kedvez. Ugyancsak több út, utca is a víz mozgásának irányával párhuzamos, ami a nagy elragadó erő kialakulásának kedvez. Az egyszerre lehulló nagy mennyiségű csapadék a talaj lemosódását okozza. A lemosódott talaj nagy része a vízfolyásokba mosódik. A szállított hordalék, amely a vízfolyásban nem tud kiülepedni, a Velencei-tóba jutva annak feliszapolódását eredményezi, és ronthatja a vízminőséget.
A projektterületen a vízminőség-védelmi cél mellett, fokozottan figyelembe kell venni a természetvédelmi célkitűzéseket is. A Velencei-tó vonatkozásában az elmúlt évtizedek során a halak ívására alkalmas partszakaszok szinte teljesen megszűntek. Szükséges megóvni a még ívásra alkalmas partszakaszokat, vagy egyes területeken végzett kisebb környezeti átalakításokkal a halak természetes szaporodását elősegíteni.
Tervezett munkák
A megvalósítás során az alábbi résztevékenységek elvégzése tervezett:A projekt megvalósulásának számszerűsíthető céljai:
A projekt megvalósulásának nem számszerűsíthető céljai:
Országos Vízügyi Főigazgatóság
1012 Budapest, Márvány utca 1/D.
Telefon: 1/ 225-44-00
Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
8000 Székesfehérvár, Balatoni út 6.
Telefon: 22/315-370
VELENCE 2016 KONZORCIUM
Colas Alterra Zrt.
1113 Budapest, Bocskai út 73.
Telefon: 1/883-14-00
Swietelsky Magyarország Kft.
1072 Budapest, Rákóczi út 42.
Telefon: 1/889-64-00
AQUAREA Mérnöki Vállalkozási és Szolgáltató Kft.
1134 Budapest Angyalföldi út 30-32. B. ép. fsz.2
Telefon: 56/378-201
EPS Kereskedőház Kft.
2030 Érd, Martinovics Ignác utca 10.
Telefon: 20/999-9221
A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb sekélyvízű természetes tava. Különleges adottságokkal rendelkező, nádasokkal tarkított, sekély vízű tó, amely a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Kedvező természeti és földrajzi tulajdonságainak, valamint a mederszabályozásnak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Emellett jelentős természetvédelemi értékkel bír: a Természet védelméről szóló törvény által ex-lege szikes tóként védett természeti terület, meglehetősen széles és színes, de ugyanakkor sérülékeny élővilággal.
A térség fejlesztésére az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2015. évben egységes koncepció készült, amely figyelembe vette a tó környéki települések egyedi elképzeléseit is. Az elkészített tanulmányterv a Velencei-tó és környezete komplex fejlesztési elképzeléseit alapvetően három műszaki probléma köré csoportosította, úgymint:
A tanulmánytervekben ismertetett, a Velencei-tavat átfogóan érintő műszaki elképzelések közül a projektben azon elemeket választottuk ki, amelyek KEHOP pályázat keretében támogatható tevékenységek voltak. Ezért a beruházás elsősorban az elavult vasbeton szerkezetű partvédőművek rekonstrukciójára koncentrált egyéb, a táj adottságait, valamint természetvédelmi és társadalmi igényeket szem előtt tartó beavatkozások mellett.
A Velencei-tó megújulását elősegítő projekt jelentőségét nem csak az elnyert támogatás összege adja, hanem az érintett közösségek – a helybeliek, a nyaralók, a sportolni, horgászni vágyók – életére gyakorolt hatása is.
A beruházás tervezési munkálatai 2017-ben kezdődtek meg, majd a kivitelezés megkezdését követően, 2018-tól a tó látképe jelentős átalakuláson ment keresztül.
A beruházás fő eleme az 1960-as, ’70-es években több ütemben megépült és a tó arculatát alapvetően meghatározó partvédőművek felújítása volt, tekintve, hogy azok mind műszaki kialakításukban, mind esztétikai minőségükben kifogásolhatók és több helyen balesetveszélyesek voltak, magasságuk pedig nem felelt meg a vonatkozó szabályozásnak.
A beavatkozások során 47 helyszínen újultak meg a partvédőművek: az elavult, magassághiányos partfalak átépítése több különböző technológia alkalmazásával történt, igazodva az adott helyszín jellegéhez és az üzemeltetés során felmerülő speciális igényekhez. A sukorói evezőspályán a korábbi függőleges partvédőmű helyett rézsűs partfal épült, amely a hullámokat szinte teljes mértékben elnyeli, így az evezőspálya az átépítést követően már 2019 őszén otthont adhatott a World Rowing Masters Regatta evezősversenynek.
Minden építési helyszínen kiemelt figyelmet kapott a korábban megtelepedett part menti nádas állomány épségének megőrzése, így a védelmüket szem előtt tartva zajlott a kivitelezés. Kilenc helyszínen természetes, ún. „lídós” partszakasz lett kialakítva a tó természetes tisztulásának elősegítése érdekében.
A Velencei-hegység meredek lejtőiről az eróziós folyamatok eredményeként az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű hordalék érte el a tavat, amely jellemzően a befolyó vízfolyások öbleiben, valamint a nádasok közötti csatornák környezetében halmozódott fel. A szállított és lebegtetett hordalékkal együtt érkező tápanyagok hosszú távon a vízminőség romlását eredményezhetik. A természetvédelmi területeken az éghajlatváltozással összefüggésben lejátszódó másodlagos elszikesedési folyamat a növényzet pusztulását és szintén vízminőségromlást idézhet elő.
A betorkolló vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése, továbbá a természetvédelmi területen elvégzett áramlásjavító kotrások egyaránt hozzájárulnak a vízminőség javulásához.
A természetvédelmi területen 11 helyszínen elvégzett áramlásjavító kotrásokkal kialakított mesterséges csatornák pedig az áramlás elől elzárt, lefűződött területek élő vízzel való összekapcsolását biztosítják. A kiemelt mederanyag egy részéből költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, mely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújt otthont.
A vízfolyások vagy csapadék bevezetések torkolati szakaszainak kis öblei összesen 25 helyszínen tisztultak meg a hulladéktól és a felhalmozódott lágy iszaptól. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a projekt keretében épített zagytározókkal együtt immár 4 helyszínen biztosított a vízminőségvédelmi kotrásból származó anyag elhelyezése.
A különböző helyszíneken elvégzett kotrásokkal több mint 150 ezer m3 lágy, tápanyagokban dús mederüledéktől és szerves fenékiszaptól szabadult meg a tó.
A halállomány természetes szaporodásának és a honos halfajok visszatelepítésének érdekében kialakított 6 db természetes ívóhely és 2 db ún. „halbölcső” segíti elő, hogy a halak szaporodásukhoz természetközeli élőhelyeket találjanak. Az ívóhely megfelelő vízállás mellett természetes és biztonságos környezetet biztosít a szaporodáshoz, a halbölcsők időszakosan üzemelnek majd, mesterséges vízszinttartás mellett.
A projekt keretében megújult a HIDRO kikötő is. A cél a Velencei-tó egyetlen ipari jellegű kikötőjében egy olyan kezelőbázis kialakítása volt, amely lehetővé teszi a kármentesítő és mederkarbantartó gépek, eszközök tárolását, felkészítését és kiszolgálását. Ennek érdekében a HIDRO kikötő területén a függőleges partfalak rekonstrukciója mellett új kikötői- és csarnoképület épült, valamint a portaépület felújítása is megtörtént.
Mindemellett a fenntartási feladatok szakszerű ellátását immáron korszerű új géppark biztosítja.
A Velencei-tó a pihenni, fürdőzni érkezők mellett, főképp a turisztikai szezonban fokozott érdeklődésnek örvend a horgászni vágyók körében is. A partvédőműveket érintő kivitelezés zöme a 2021-es strandszezon kezdetéig befejeződött, az elkészült létesítményeket a nagyközönség birtokba vehette.
Bízunk benne, hogy a megújult Velencei-tó a jövőben is sok örömet és kellemes felüdülést nyújt az itt lakóknak és az idelátogató közönségnek egyaránt.
A projekt eredményeit bemutató galériát kattintva tekintheti meg.