Projektinformációk

Projekt eredmények

A Velencei-tó hazánk harmadik legnagyobb sekélyvízű természetes tava. Különleges adottságokkal rendelkező, nádasokkal tarkított, sekély vízű tó, amely a nyári időszakban gyorsan felmelegszik és fürdőzésre alkalmas állapotát általában hónapokon keresztül megőrzi. Kedvező természeti és földrajzi tulajdonságainak, valamint a mederszabályozásnak köszönhetően hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Emellett jelentős természetvédelemi értékkel bír: a Természet védelméről szóló törvény által ex-lege szikes tóként védett természeti terület, meglehetősen széles és színes, de ugyanakkor sérülékeny élővilággal.

A térség fejlesztésére az érintett települési önkormányzatok bevonásával 2015. évben egységes koncepció készült, amely figyelembe vette a tó környéki települések egyedi elképzeléseit is. Az elkészített tanulmányterv a Velencei-tó és környezete komplex fejlesztési elképzeléseit alapvetően három műszaki probléma köré csoportosította, úgymint:

• partvédelem,
• hordalékfogó tározók,
• és belterületi vízrendezés.

A tanulmánytervekben ismertetett, a Velencei-tavat átfogóan érintő műszaki elképzelések közül a projektben azon elemeket választottuk ki, amelyek KEHOP pályázat keretében támogatható tevékenységek voltak. Ezért a beruházás elsősorban az elavult vasbeton szerkezetű partvédőművek rekonstrukciójára koncentrált egyéb, a táj adottságait, valamint természetvédelmi és társadalmi igényeket szem előtt tartó beavatkozások mellett.

A Velencei-tó megújulását elősegítő projekt jelentőségét nem csak az elnyert támogatás összege adja, hanem az érintett közösségek – a helybeliek, a nyaralók, a sportolni, horgászni vágyók – életére gyakorolt hatása is.

A beruházás tervezési munkálatai 2017-ben kezdődtek meg, majd a kivitelezés megkezdését követően, 2018-tól a tó látképe jelentős átalakuláson ment keresztül.

A beruházás fő eleme az 1960-as, ’70-es években több ütemben megépült és a tó arculatát alapvetően meghatározó partvédőművek felújítása volt, tekintve, hogy azok mind műszaki kialakításukban, mind esztétikai minőségükben kifogásolhatók és több helyen balesetveszélyesek voltak, magasságuk pedig nem felelt meg a vonatkozó szabályozásnak.

A beavatkozások során 47 helyszínen újultak meg a partvédőművek: az elavult, magassághiányos partfalak átépítése több különböző technológia alkalmazásával történt, igazodva az adott helyszín jellegéhez és az üzemeltetés során felmerülő speciális igényekhez. A sukorói evezőspályán a korábbi függőleges partvédőmű helyett rézsűs partfal épült, amely a hullámokat szinte teljes mértékben elnyeli, így az evezőspálya az átépítést követően már 2019 őszén otthont adhatott a World Rowing Masters Regatta evezősversenynek.

Minden építési helyszínen kiemelt figyelmet kapott a korábban megtelepedett part menti nádas állomány épségének megőrzése, így a védelmüket szem előtt tartva zajlott a kivitelezés. Kilenc helyszínen természetes, ún. „lídós” partszakasz lett kialakítva a tó természetes tisztulásának elősegítése érdekében.

A Velencei-hegység meredek lejtőiről az eróziós folyamatok eredményeként az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű hordalék érte el a tavat, amely jellemzően a befolyó vízfolyások öbleiben, valamint a nádasok közötti csatornák környezetében halmozódott fel. A szállított és lebegtetett hordalékkal együtt érkező tápanyagok hosszú távon a vízminőség romlását eredményezhetik. A természetvédelmi területeken az éghajlatváltozással összefüggésben lejátszódó másodlagos elszikesedési folyamat a növényzet pusztulását és szintén vízminőségromlást idézhet elő.

A betorkolló vízfolyások és vízminőségi hordalékfogó tározók rendezése, továbbá a természetvédelmi területen elvégzett áramlásjavító kotrások egyaránt hozzájárulnak a vízminőség javulásához.

A természetvédelmi területen 11 helyszínen elvégzett áramlásjavító kotrásokkal kialakított mesterséges csatornák pedig az áramlás elől elzárt, lefűződött területek élő vízzel való összekapcsolását biztosítják. A kiemelt mederanyag egy részéből költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, mely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújt otthont.

A vízfolyások vagy csapadék bevezetések torkolati szakaszainak kis öblei összesen 25 helyszínen tisztultak meg a hulladéktól és a felhalmozódott lágy iszaptól. A hosszú távú fenntarthatóság érdekében a projekt keretében épített zagytározókkal együtt immár 4 helyszínen biztosított a vízminőségvédelmi kotrásból származó anyag elhelyezése.

A különböző helyszíneken elvégzett kotrásokkal több mint 150 ezer m³ lágy, tápanyagokban dús mederüledéktől és szerves fenékiszaptól szabadult meg a tó.

A halállomány természetes szaporodásának és a honos halfajok visszatelepítésének érdekében kialakított 6 db természetes ívóhely és 2 db ún. „halbölcső” segíti elő, hogy a halak szaporodásukhoz természetközeli élőhelyeket találjanak. Az ívóhely megfelelő vízállás mellett természetes és biztonságos környezetet biztosít a szaporodáshoz, a halbölcsők időszakosan üzemelnek majd, mesterséges vízszinttartás mellett.

A projekt keretében megújult a HIDRO kikötő is. A cél a Velencei-tó egyetlen ipari jellegű kikötőjében egy olyan kezelőbázis kialakítása volt, amely lehetővé teszi a kármentesítő és mederkarbantartó gépek, eszközök tárolását, felkészítését és kiszolgálását. Ennek érdekében a HIDRO kikötő területén a függőleges partfalak rekonstrukciója mellett új kikötői- és csarnoképület épült, valamint a portaépület felújítása is megtörtént.

Mindemellett a fenntartási feladatok szakszerű ellátását immáron korszerű új géppark biztosítja.

A Velencei-tó a pihenni, fürdőzni érkezők mellett, főképp a turisztikai szezonban fokozott érdeklődésnek örvend a horgászni vágyók körében is. A partvédőműveket érintő kivitelezés zöme a 2021-es strandszezon kezdetéig befejeződött, az elkészült létesítményeket a nagyközönség birtokba vehette.

Bízunk benne, hogy a megújult Velencei-tó a jövőben is sok örömet és kellemes felüdülést nyújt az itt lakóknak és az idelátogató közönségnek egyaránt.

A projekt eredményeit bemutató galériát IDE kattintva tekintheti meg.